Újra és újra felmerülő kérdés, hogy miért zavar a tárgyrag nélkül használt tárgy.
Sokszor tényleg mindegy, mindannyian mondjuk vagy írjuk, hogy megmosom a hajam, szeretem a munkám, és értjük, mit jelent (hajamat, munkámat).
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor ez a toldalék nélküli forma nagyon zavaró tud lenni. Összegyűjtöttem néhány példát, hátha így jobban érthető, miért javítom ezeket „állandóan” (nem mindig javítom amúgy, csak ilyenkor)...
1. Soha nem ismerte volna be, de viccesnek találta a poénom.
2. Hirtelen megragadta a karom.
3. Túl sok füstöt lélegeztem be. Égette a szemem és a tüdőm.
4. Éppen csak annyi parfümöt használj, hogy ne nyomja el a saját illatod.
Ezeknél szerintem egyértelmű, hogy érdemes a tárgyragot is kitenni, hogy jól értsük a mondatot. Különösen az utolsó példa szemléletes: nem mindegy, hogy a parfüm nyomja el az illatodat, vagy az illatod a parfümöt...