10 kérdés // 10 válasz – Sallai Ervin
Sallai Ervin a SmartFest filmfesztivál kezdeteiről, az AI-filmkészítés lehetőségeiről és a kreativitás jövőjéről.
Sallai Ervin a SmartFest filmfesztivál kezdeteiről, az AI-filmkészítés lehetőségeiről és a kreativitás jövőjéről.
A Beyond Taglines 1. Kísérleti Podcast epizódjának vendége Spáh Dávid, akivel a véletlen glitchekről, a kikényszerített ötletekről és az AI elleni küzdelemről beszélgettünk.
Mi történik egy ötlettel, amikor formát kap? Mi változik, amikor találkozik az anyaggal, a használóval vagy éppen egy új nézőponttal? Novemberi tárlatvezetések a KAPCS | CNNCT – „Állandó mozgásban” című kiállításon.
A Kádár-kor reklámjai a rendszer egy abszurd díszletét jelentették: hirdették, amit úgysem lehetett kapni, vagy éppen azt, amit amúgy is mindenki megvehetett. Tovább folytatjuk reklámtörténeti sorozatunkat!
De hogy mi inspirálta őket? Hogyan láttak neki a feladatnak? Milyen tapasztalatokkal gazdagodtak, és milyen tanácsokat adnak másoknak? Erről is szól ez a beszélgetés.
› Szobotka Tibor: Megbízható úriember ››› Szobotka Tibor József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, az irodalomtudományok kandidátusa
Az 1920-as években felfedezett rádiumot kezdetben „csodaszernek” kiáltották ki; évtizedekkel később érkezett a kijózanító felismerés. Ezt a „mérgező” történelmi tapasztalatot szikráztatjuk össze a most megélt AI-élménnyel. Lehet, hogy mindez kínál némi tanulságot a jövőre vonatkozóan.
A Wharton School két kutatója, Steven Shaw és Gideon Nave a kognitív feladás és a 3. rendszer (System 3) fogalmának bevezetésével új nézőpontot kínálnak az AI emberi gondolkodásra gyakorolt hatásának megértéséhez.
Újra és újra felmerülő kérdés, hogy miért zavar a tárgyrag nélkül használt tárgy.
Sokszor tényleg mindegy, mindannyian mondjuk vagy írjuk, hogy megmosom a hajam, szeretem a munkám, és értjük, mit jelent (hajamat, munkámat).
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor ez a toldalék nélküli forma nagyon zavaró tud lenni. Összegyűjtöttem néhány példát, hátha így jobban érthető, miért javítom ezeket „állandóan” (nem mindig javítom amúgy, csak ilyenkor)...
1. Soha nem ismerte volna be, de viccesnek találta a poénom.
2. Hirtelen megragadta a karom.
3. Túl sok füstöt lélegeztem be. Égette a szemem és a tüdőm.
4. Éppen csak annyi parfümöt használj, hogy ne nyomja el a saját illatod.
Ezeknél szerintem egyértelmű, hogy érdemes a tárgyragot is kitenni, hogy jól értsük a mondatot. Különösen az utolsó példa szemléletes: nem mindegy, hogy a parfüm nyomja el az illatodat, vagy az illatod a parfümöt...
// FRAN LEBOWITZ (1950–) – író, kultúrkritikus, színész
// SIR ANTHONY JAY (1931–2016) – író
// részlet egy akkus fúrógép használati utasításából
A Silent Reason egy ember–AI együttműködésben létrehozott audiovizuális projekt, amely a zene, a vizuális történetmesélés és a mesterséges intelligenciával támogatott alkotás lehetőségeit demonstrálja.
Túlzás nélkül túlozhatunk: Sajdik Ferenc egy generáció vizuális látásmódját formálta; stílusa jellegzetes és utánozhatatlan, amivel csak az igazán eredeti, AI-korszak előtti alkotóművészek rendelkeznek. Rengeteget lehet tőle tanulni: éleslátást, dramaturgiát, humort, könnyedséget, sajdikságot.
Andy Nairn brit stratégiai tervező „A szerencse stratégiája” című könyvének egyik fejezete Quincy Jones személyét és pályafutását megidézve illusztrálja a szerencse szerepét és jelentőségét az alkotói folyamatokban.
Ismét elrajtol a Cannes Lions Kreativitásfesztivál, mi pedig kíváncsian várjuk az új trendeket és irányokat, amikre lelkesen lecsap majd a reklámipar.
Lénárd Enikő junior art director (feat.) és Tóth Máté senior content kreatív/szövegíró (Artificial Group) a mai napon bevésték magukat a Cannes Young Lions nagykönyvébe.
Mark Ritson és Byron Sharp kedélyes hangulatban beszélte át a Cannes Lions nagyszínpadán, hogy mi az az 5 dolog, amiben ők tulajdonképpen egyetértenek.






